Augusztus végén két nagy thriller jelent meg ugyanazon a napon az Egyesült Államokban, és mindkettő felkerült a New York Times szépirodalmi sikerlistájára. Az egyik Liane Moriarty folytatásregénye, a másik Jennifer Hillier Heart of Glass című könyve, amely a 2026. szeptember 13-i listán az ötödik helyen áll. Hillier neve a műfaj hívei előtt régóta ismerős, de ez a listás szereplés a pályája eddigi legerősebb kereskedelmi indulása.
Az időzítés nem véletlen. A „huszonöt éve történt, és most kiderül, hogy rosszul tudtuk” típusú történet az amerikai bűnügyi piac egyik legkeresettebb formája, amióta a true crime podcastok normalizálták a gondolatot, hogy egy lezárt ügy sosem teljesen lezárt. Hillier viszont nem dokumentarista pózt vesz fel: ő egy vidámparkot épít a történet közepére, és onnan kezd el ásni.
Egy visszavont vallomás, két elhidegült barátnő
A helyszín Seaside, egy washingtoni tengerparti kisváros. Huszonöt évvel ezelőtt itt gyilkoltak meg egy tizenéves lányt, és az ügyet lezárta egy sorozatgyilkos beismerő vallomása – a férfit a sajtó „Carnival Killer” néven ismerte meg. A regény jelen idejében ez az ember visszavonja a vallomását, és ezzel egy egész város magabiztos emlékezetét húzza ki a talpa alól.
A visszavonás két nőt kényszerít szembenézésre, akik gyerekkorukban a legjobb barátnők voltak, felnőttként viszont gondosan elkerülték egymást. Barb a helyi újságíró, aki a saját városa múltjáról ír. Nicolette – ma már csak Cole – valóságshow-sztár lett, vagyis abból él, hogy a nyilvánosság elé tolja magát, miközben van valami, amit semmiképp sem szeretne ott látni.
A könyv két idősíkon fut. 2001-ben három legjobb barátnő megismerkedik egy jóképű csavargóval, Sammel a Wonderland vidámparkban; egy autósmozis este után az egyikük, Lorelei eltűnik, és holtan találják meg. A jelenben a Wonderland újranyitásra készül, egy újabb holttest sodródik partra, és a régi vallomás visszavonása mindkét nő gondosan felépített életét fenyegeti. Hogy a kettő hogyan ér össze, itt nem derül ki.
Mitől feszül – és hol lazul
Hillier legerősebb eszköze a helyszín. A leszerelt, majd újranyitni készülő vidámpark nemcsak hangulatos díszlet, hanem a regény központi metaforája: egy hely, amelyet lefestenek, kivilágítanak, és úgy tesznek, mintha sosem történt volna benne semmi. A 2001-es szál nyári könnyedsége – három barátnő, egy vonzó idegen, egy autósmozi – pontosan azért működik, mert az olvasó előre tudja, hogy ennek rosszul kell végződnie.
A kettős idősík ugyanakkor költséggel jár. A jelen idejű szálban sok a beszélgetés és a rekonstrukció; a regény akkor a legjobb, amikor 2001-ben vagyunk, és akkor lassul le, amikor a felnőtt szereplőknek kell egymás előtt felmondaniuk, mi történt. A 368 oldalas terjedelemhez képest a középső harmad kicsit sok időt tölt a pozíciók újrarendezésével.
A Heart of Glass igazi témája nem a gyilkosság, hanem az, hogy egy kisváros mennyire hajlandó ragaszkodni egy kényelmes magyarázathoz – és mit hajlandó feláldozni azért, hogy ne kelljen újragondolnia.
Külön érdemes megjegyezni a névválasztást: Hillier 2016-ban írt egy Wonderland című regényt, most pedig egy Wonderland nevű vidámparkot tett a cselekmény közepére. A visszautalás a rajongóknak kikacsintás, új olvasónak pedig egyszerűen jó cím.
Ami a két főszereplőt illeti, a párosításban van igazi ötlet. Barb és Cole ugyanannak a történetnek a két ellentétes feldolgozási módját testesíti meg: az egyik szakmájává tette az emlékezést, a másik karriert épített arra, hogy állandóan kamera előtt legyen, mégis elrejtsen valamit. Hillier nem magyarázza túl ezt a szimmetriát, és jól teszi – a regény akkor a legélesebb, amikor a két nő egy szobában van, és mindketten pontosan tudják, hogy a másik mit hallgat el. Az sem mellékes, hogy a könyv nem próbál senkit teljesen ártatlannak beállítani: a huszonöt évvel ezelőtti nyár minden szereplője hozott olyan döntést, amelyet azóta is magyaráz magának.
Ki az a Jennifer Hillier?
Hillier kanadai, filippínó származású thrillerszerző, Torontóban született és él, de nyolc évig lakott Seattle-ben – innen a regényeiben visszatérő washingtoni helyszínek. A pályája már 2011-ben elindult a Creeppel, amelyet a Freak (2012), The Butcher (2014), Wonderland (2016) és Little Secrets (2020) követett.
A nagy áttörése a Jar of Hearts (2018) volt, amely elnyerte a 2019-es International Thriller Writers-díjat a legjobb kemény kötéses regény kategóriában, és Anthony- valamint Macavity-díjra is jelölték. A Things We Do in the Dark (2022) 2023-ban szintén ITW-díjat nyert, ezúttal a legjobb hangoskönyv kategóriában. Két ITW-díj egy pályán belül komoly szakmai elismerés – Hillier tehát nem most tanul meg thrillert írni, csak most találta meg azt a témát, amely a nagy listákra is átvitte.
Fogadtatás: erős eladás, visszafogottabb rajongás
A kereskedelmi eredmény látványos: NYT Fiction, ötödik hely, néhány héttel a megjelenés után. Az olvasói oldal viszont árnyaltabb képet mutat. A Goodreadsen a regény 3,91-os átlagon áll 8 357 értékelésből – ez a mennyiség egy friss thriller esetében egészséges tempó, az átlag viszont elmarad a Jar of Hearts szintjétől.
Ennek több oka lehet. Az egyik a szerkezet: a kettős idősík olvasók egy részénél mindig kockázat. A másik az elvárás – aki a Jar of Hearts nyers, kellemetlenül közeli lélektanát várja, itt egy visszafogottabb, nyomozósabb, kisvárosi rejtélyt kap. A nagy kritikai lapok közül erre a címre nem született Kirkus-recenzió; a szakblogok (Criminal Element, Library Ladies, Bookish Elf) foglalkoztak vele érdemben.
Kinek ajánljuk?
- Igen, ha a kisvárosi, atmoszférikus rejtélyek vonzóak – a Wonderland-környezet a könyv legjobb ötlete.
- Igen, ha a true crime műfaj hatása érdekes: a valóságshow-sztár és az újságíró párosa pontosan a nyilvánosság és a magánemlékezet feszültségéről szól.
- Nem, ha a folyamatos tempó fontos: a középső rész lassabb.
- Nem, ha valaki Hillier legkeményebb könyveit keresi – ez enyhébb, szélesebb közönségnek szánt regény.
Magyarul: a könyv nem, a szerző igen
A Heart of Glass magyarul nem jelent meg, és bejelentett magyar kiadásról sem tudunk. Jennifer Hillier viszont régóta olvasható magyarul: A hentes (The Butcher), Apró kis titkaink (Little Secrets) és Ami a sötétben megesik (Things We Do in the Dark) mind elérhető. Aki most ismerkedne a szerzővel, annak az Apró kis titkaink a legjobb belépő – ugyanaz a jól olvasható, gyorsan pergő hang, magyarul.
Ítélet: a Heart of Glass szolid, jól megépített kisvárosi thriller egy kiváló helyszínnel és két érdekes főszereplővel, amely nem éri utol Hillier legjobbjait, de bőven megérdemli a listás helyezését. Nyaralós, egyhuzamban olvasható könyv – azzal a keserű utóízzel, amit a szerzőtől meg lehet szokni.
