Nagy fába vágta fejszéjét az elsőregényes szerző: arról írt disztópikus naplóregényt, hogy a Harmadik Birodalom megnyerte a Második Világháborút, minden ellenségét kiirtotta, továbbhajtotta borzalmas ideológiáját, kiterjesztette az Endlösungot, egyetlen ellenfele maradt mindösszesen: a hit, remény és szeretet vallása, a kereszténység.…
A fiatal, ám nem kezdő író kötete nem regény (aminek láttatja magát), hanem három egymáshoz lazán kapcsolódó kisregény, melyek közül a középső inkább csak ugyanazon témában írott novellafüzér. Nézzük, milyen olvasmány lehet ez a különös hibrid!
A svéd író eredetileg 2009-ben megjelent, számtalan díjjal jutalmazott kötete a łodźi (német nevén litzmannstadti) gettóba kalauzol el bennünket, miközben az emberi természet titkaira és a cselekedetek mozgatórugóira igyekszik rákérdezni.
A 2013-as könyvhétre megjelent, XVII. században játszódó Egyszerű történet után most itt a II. világháború után játszódó folytatás, amelyben egy kitelepített család életén keresztül nyerünk bepillantást az Isten létébe (nem létébe). Csak sejtjük azt, hogy míg az első részben még…
Már amikor kézbe vesszük, elismerően csettintünk. A kemény borítós kötet érdes anyaga, tapintása különleges igényességet sugall, majd amikor kinyitja az ember, leesik az álla: a borító belső oldala ugyanis olyan, mintha egy hajléktalan zsebéből húzták volna ki. Koszos, összefirkált, gyűrött…
A boldogság ábrázolása szokatlan a magyar szépirodalmi hagyományban, mégis erre tesz most (nem is sikertelen) kísérletet a szerző. Kun Árpád korábban költőként volt ismert, jóllehet 1995-ben már megjelent egy prózagyűjteménye is, Esőkönyv címmel, mégis a Boldog észak az első klasszikus…
A Magyar Nemzet tárcaírójaként is ismert Fehér Béla egy évvel a Kossuthkifli és két évvel a Cserna-Szabó Andrással közösen elkövetett Ede a levesben után rukkolt elő új regénnyel. A Jelenetek egy vakondűző életéből már címével is hívogat, a borítója pedig…
Bár tokkal-vonóval együtt sem több ez könyvecske, mint 70 oldal, de annál tömörebb hangzás, karakán, néhol nyers véleménynyilvánítás, már-már rapszövegként zakatoló sorok, könyörtelen rímek, átpolitizált társadalomkritika és persze igazi versek sorjáznak elénk, miközben mind több kérdés üt szöget a fejünkben.
Hajnóczy Péter, bár a magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb írója volt, mégis afféle ködlovag lett, hiszen a hivatalos kánonból (többek közt Máraival együtt) kimaradt, jóllehet a hetvenes években létrehozott életműve az írófejedelmek sorába emeli. Olyan írások fémjelzik nevét, mint az M,…
Tóth Krisztina eddigi életműve szerteágazó: eleinte elsősorban versesköteteivel és műfordításaival, valamint ezzel párhuzamosan képzőművészeti munkásságával hívta fel magára a figyelmet, de egyre nyilvánvalóbbá vált rövidprózai tehetsége is. Sőt a Vonalkód és még hangsúlyosabban a Pixel című kötete kapcsán már többen…
A legismertebb kortárs magyar író (EP – ahogy önmagát nemes egyszerűséggel aposztrofálja) legújabb „regénye” nem egyszerű, nem történet, nem száz oldal, de a vessző talán igaz, és a kardozós jelző is tartalmaz némi részigazságot.
Ahol szinte semmi nem úgy zajlik, nem úgy működik, ahogyan megszoktuk, semmi nem a rendes helyén van, ahol minden bizarr, és ahol csak a túlélés fontos, de az se könnyű.
Závada Pál legújabb kötete három színdarabot tartalmaz, a trilógiának is tekinthető három nagyregény (a Jadviga párnája, A fényképész utókora és az Idegen testünk) színpadra alkalmazott, dramatizált változatait.
Aki ismeri már Ulickaja műveit, ebben sem fog csalódni, aki még nem, annak pedig érdemes lehet ezzel kezdeni: az elbeszélései pont olyan szépek, emberiek és néha fájdalmasak, mint a regényei.
Ivásról, piálásról, szűrésről, nyakalásról, vedelésről és a másnapokra jellemző világvége hangulatról, depresszióról, fejfájásról és halálközeli utazásokról szól ez a kedélyes könyvecske, amely gazdag képanyaggal és 66 recepttel is kedveskedik a nyájas olvasónak. A recenzens azt viszont már az elején elárulja,…
A ’60-as évek vége óta dolgozott a szerző ezen a rengeteg szubjektív elemmel átszőtt tényregényen, de 2010-ben bekövetkezett haláláig sajnos nem tudta befejezni. A regény az 1953-54-ben Törökszentmiklóson történt sorozatgyilkosság elkövetőjének és áldozatainak hátterét próbálja feltérképezni, megvilágítani, valamint az ügy…
A háborús könyvek többsége magára a harcra koncentrál, Kováts Judit viszont itt azokra, akik otthon maradnak: a nőkre. Egy fiktív 18 éves lány szemszögéből látjuk a második világháborút, aki eleinte természetesen nem érti, ami körülötte történik. A kezdeti naivitás és…
Apokrif, szentségtörő, visszataszító, undorító, lehengerlő, káprázatos, félelmetes, csodálatos – e jelzők különös módon ugyanannak a kötetnek a jelzői lehetnek. Darvasi László új kötete bár egymással homlokegyenesen ellentétes emóciók kiváltására képes, mégis minden tekintetben méltó a nyájas olvasók figyelmére.
