Végtelenül sajnálom, hogy a magyar politikai kultúrának nem része sem a tisztességes visszavonulás, sem a memoárok kiadása – a témáról bővebben Csizmadia Ervin cikkét ajánlom -, Demszky Gábor viszont mindkettőből jó példát mutat.
Demszky Gábor: Elveszett szabadság – láthatatlan történeteim