A Wyndham elveszett hercege folytatása ismét visszarepít minket a hercegségbe, és ezúttal a másik fél oldaláról mutatja be az írónő ugyanazt a történetet.
A könyv sok olyan részt tartalmaz, melyet már az első részből ismertünk, de a korábbi főszereplők háttérbe vonulnak és átadják helyüket az újaknak. Ezúttal Wyndham hercegének, Thomas Cavendish-nek, illetve az ő gyermekkori jegyesének, Lady Amelia Willoughby-nak a szemén keresztül látjuk az eseményeket. Thomas Cavendish alakja jóval kidolgozottabb és több réteget, mélységet rejt, mint a korábbi főhősé, Mr. Audley-é. Jegyese, Amelia is szerethető és szórakoztató ifjú hölgy, aki a szokások és a hatalmas elvárások nyomása ellen harcol. Mindketten próbálják megtalálni a saját hangjukat egy olyan világban, ahol sorsuk már gyermekkoruktól el volt döntve és soha senki nem volt kíváncsi a véleményükre. Önmaguk felfedezése közben társra lelnek egymásban és a történet során kiderül, hogy ez a kapocs kiállja-e az idő és a felmerülő nehézségek próbáját.
Érdekes megoldás a történetnek ez a fajta duplikációja, és talán jobb is lett volna, ha a szerző a két szálat párhuzamosan futtatja és nem két külön könyvet szentel a feldolgozásukra. Igaz, most végre megkapjuk azokat a válaszokat, amelyeket az első részből hiányoltunk, így a két könyv tesz ki egy egészet. A második rész erősen épít az elsőre, így aki kíváncsi a hercegek történetére, mindenképpen a sorozat első részével kezdje az olvasást.
Csalódásként ért, hogy itt sem maradt el a Büszkeség és balítélet-párhuzam, ugyanis Amelia Willoughby családja egy az egyben megjeleníti Elizabeth Bennet kotnyeles, állandóan panaszkodó édesanyját, az öt testvér viszonyát és még édesapja, Lord Crowland is Mr. Bennet figurájáról lett mintázva.
Összességében azonban a második rész jóval érdekesebb és sallangoktól mentesebb, mint az első – ha csak a második rész főszereplőiről szólt volna az egész, egy sokkal átgondoltabb művet kaptunk volna.
Julia Quinn: Mr. Cavendish, ha jól sejtem? (Wyndham két hercege-sorozat, 2. rész)
Gabo Kiadó, 2016.