Zseniális és borzasztó novellák váltják egymást Ted Chiang kötetében: az amerikai szerzőnek érdekes ötletei vannak, de a kidolgozásuk néha elképesztően rosszul sikerült.
A kötet nyolc novellát tartalmaz, amelyek közös jellemzője, hogy a mindenkori főhőssel valamilyen különleges, néha földöntúli vagy természetfeletti esemény történik. A szerző azonban nem elsősorban az eseményre koncentrál, hanem arra, hogyan változik meg tőle a főhős személyisége.
Bábel tornya
Az 1991-ben Nebula-díjat nyert novella egy elámi bányász, Hillalum útját követi végig, amint fellépcsőzik Bábel tornya tetejére. Hillalum nem igazán érti – és az olvasó számára sem fog kiderülni – miért hívtak meg egy bányászt a torony tetejére, de a különleges lehetőséget nyilván nem hagyhatja ki. A novella poénja, hogy a torony bemutatásában pontosan követi az ókori leírásokat, érdekes és hangulatos, ahogy az égig érő torony felépítését és működését annak idején elképzelték.
Értsd meg!
A főhős egy sérülés utáni kísérleti hormonkezelésnek köszönhetően szuperokossá válik. Először könnyedén kijátssza az őt vizsgáló orvosokat, majd az FBI-t, majd amikor végre békén hagyják, az elme működését és az univerzum titkait kezdi el megfejteni fejben. A drámai fordulat, hogy kiderül, van még egy ember, aki hasonló kezelést kapott. Sajnos ők ketten eltérően képzelik el az emberiség jövőjét, így egyiküknek meg kell halnia – de addig is nagyon érdekes elképzelni, mi játszódna le egy ilyen szuperintelligens ember fejében.
Lényegében ugyanez az alapötlete a Csúcshatás című filmnek – vannak is teóriák, hogy Ted Chiang ötletét lopták el benne, de a film a főhős kalandjaira koncentrál, a novella viszont a személyiségére.
További érdekesség, hogy a novella elolvasható online is (angolul).
Nullával való osztás
Egy matematikus nő megfejti a tudományág egyik régóta kutatott alapkérdését, mely szerint a matematika egyáltalán nem egzakt tudomány, és egy rövid levezetésben nullával való osztás nélkül is bármely két számról be tudja bizonyítani, hogy egyenlők. A felfedezése elindul a tudományos körökben szokásos elfogadási procedúrán, ő maga viszont teljesen összeomlik, hiszen minden, amit eddig igaznak vélt, semmivé lett és az élete értelmetlenné vált. Mindezt a férje meséli el, és az egész novella érdektelen és unalmas.
Életed története
Többszörös díjnyertes (Nebula, Locus, Hugo) novella, és tényleg ez a legjobb a kötetben. A Földre néhány kiválasztott helyszínen leszállnak a földönkívüliek és az űrhajóik körül párbeszédbe kezdenek az emberekkel. A kapcsolatteremtés a katonaság mellett elsősorban a nyelvészek feladata, hiszen a feleknek először is meg kell érteniük egymást. A novella az egyik kiválasztott nyelvész nő története, aki tudóstársaival együttműködve kommunikálni kezd a földönkívüliekkel, majd lassan-lassan megérti a nyelvüket és a gondolkodásmódjukat.
A történet szokás szerint a főhős személyiségének változására koncentrál: a nő egy idő után már a földönkívüliekhez hasonlóan nem okok és okozatok láncolataként, illetve időben egymás után, hanem a maguk teljességében látja a világot. Így egyszerre látja a múltat és jövőt, ami a novella nyelvezetét is érdekessé teszi, mert múlt időben mesél arról, ami majd csak a jövőben fog megtörténni. Két történetszál eseményeiről mesél felváltva: a földönkívüliek mellett a leendő lánya gyerekkorára tekint vissza, aki ekkor még meg sem született… A végkifejlet egyszerre megható és elgondolkoztató – zseniális mű, megérdemelte a díjakat.
A novellából Ébredés címmel készült mozifilm, ami látványosan, némileg dramatizálva és szájbarágósan, de alapvetően ugyanolyan okosan és színvonalasan mondja el a történetet, mint a novella.
(… és más novellák)
A könyvet ezen a ponton le kell tenni és befejezni az olvasást, mert a hátralevő novellák szinte olvashatatlanul rosszak. A szerző mindegyikben csavar egyet a valóságon, például szómágiával lehet vezérelni robotokat az 1800-as évek Londonjában, angyalok járnak a Földre turnézni és ezzel betegségeket okoznak vagy gyógyítanak meg, illetve az agyunkból kitörölhető az a rész, amivel mások arcát ösztönösen szépnek vagy csúnyának találjuk. Az így megcsavart valóságban a szerző a hajánál fogva előrángat egy-egy társadalmi problémát, és ezeket vizsgálja. De nem úgy, hogy a szereplőkkel történik valami érdekes, amelynek kapcsán az olvasó is eltöpreng, hanem a szerző közvetlenül szájba rágja a tanulságokat és hosszú, fárasztó oldalakon keresztül moralizál.
Van még a könyvben egy fiktív újságcikk a jövő tudósairól, ez mondjuk átlagos színvonalú. A kötet nyolc írásából tehát három zseniális, egy átlagos, a maradék négy borzasztóan rossz. Ez persze csak a magánvéleményem, másoké eltérhet az enyémtől – az angyalok látogatása kapcsán az istenhitről észt osztó A pokol mint Isten hiánya például szintén Hugo-, Locus- és Nebula-díjat nyert mint 2001 legjobb sci-fi novellája…
Ted Chiang: Életed története és más novellák
Agave Kiadó, 2016.