A Százhalombattán élő költő, műfordító és jogász, kétgyermekes családapa újabb kötete rengeteg filozófiai kérdést vet fel és válaszol meg az élet kérdéseiről.
A kiadvány hátsó borítóján összesen két mondatnyi összefoglaló olvasható a kötet tartalmáról (valamint egy hosszú részlet), vagyis a leendő olvasó igen kevés információt kap arról, mire vállalkozik, ha nem ismeri az írót. Arról sincs egy rövid bevezető a kötet elején, hogy mi alapján gyűjtötte egybe írásait. A cím mindenesetre arra utal, hogy az írások csak egy-egy pillanat rögzítéséről szólnak, ezen túlmenően pedig egy-egy konkrét témakört felölelő gondolatmeneteket olvashatunk. Olyan érdekességek kaptak helyet a kötetben, mint például egy görög dráma (Antigóné), a magyar nyelv (Kazinczy, Petőfi) vagy a vallás (angyalok, halál, feltámadás) által felvetett kérdések. Ezek közül a magyar nyelvvel foglalkozót kissé rövidnek érzem, remekbe szabott értekezést kapunk viszont Platón hatásáról, ahogy érdekfeszítő és izgalmas a Benyovszky Móric életének veszélyekkel teli, kalandos távol-keleti útjáról és a világtörténelemben elfoglalt későbbi helyéről szóló írás is. Az elemzések során egy-egy mű cselekménye új megvilágítást kap, a szerző néha párhuzamokkal színesíti mondanivalóját, és következetesen, egy-egy részletből kiindulva szélesíti értekezésének spektrumát.
Többször is egy-egy bibliai történet adja a gondolatsor alapját, és bár a Bibliai gondolatok következtetései túl általánosak, többnyire helytállóak. Az elemzések nagy részét áthatja a kereszténység és a hit, amely a műben időnként meglepő helyeken is visszaköszön, például a görög drámai gondolatmenet befejezésekor.
Érdekes véleményt fogalmaz meg a mai világról Jókai korának hírlapjaival összefüggésben: „A ma embere naponta tanúja a szavak inflálódásának, hiszen túl sok a szó a világban. A különféle hírlapok és médiumok az olcsó beszéd bordélyházaivá váltak. Mindez a XX. század második felét uraló piacgazdaság szelleméből fakad: a hír tartalmát nem a valóság és különösen nem az igazság keresése határozza meg, hanem az üzlet. Egy hírnek az értéke attól függ, hogy eladható-e.”
A társadalom alapproblémáinak egyik fő okát pedig gróf Széchenyi István szájából kapjuk meg történelmi távlatokból, 1825-ből, Pozsonyból: „A Nagy Lajos halála utáni időszak mintha ennek a mai kornak az előképe lenne. Széthúzásunk igazi okai is ott keresendők. Valójában miben is? A hatalom őrületében. A hatalom megszerzésének mocskában jönnek létre a bárói ligák, melyek a nemzeti összefogás fő akadályaivá válnak.” Súlyos szavak ezek, hiszen a mai Magyarország is hasonló gondokkal küszködik.
Laikus olvasóként azoknak javaslom a könyvet, akiket érdekelnek a filozofikus gondolatok emberekről, eseményekről, irodalomról, politikáról és vallásról, vagyis az életről. Sosem ragad le a felsorolás talaján, hanem tágabb értelmezéseket ad, a hátterek, korok beható ismeretéről téve tanúbizonyságot.
Fazekas István: Rögzített pillanatok
Napkút Kiadó, 2013.