J. R. R. Tolkien életében csak két regényt fejezett be: A hobbitot és A Gyűrűk Urát. Életműve azonban jóval terjedelmesebb ennél, elég ha csak A szilmarilokra vagy a tizenkét kötetes Középfölde históriájára gondolunk, amelyet fia, a hagyaték kezelője rendezett kiadás alá apja félbehagyott írásaiból. A Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről is a Tolkien-örökség részét képzi, és ahogy a cím is sejteti, félkész művekről van szó, amelyeket Christopher Tolkien érdemesnek tartott arra, hogy apja széljegyzeteivel, vázlataival és saját gondolataival kiegészítve közzétegye.
A kötet négy részből áll, az első három egy-egy kor világáról és történetéről, a záró fejezet pedig a drúadanokról, az istarokról és a palantírokról szól. Az Első Korban Tuor Gondolinba menetelét és Húrin gyermekeinek históriáját mutatja be (utóbbi minden bizonnyal a külön kötetként, ugyanilyen címmel megjelent regény cselekményét tartalmazza, közel azonos kidolgozásban). Ez a rész főleg azoknak lesz érdekes, akiket a regék születése érdekel, hiszen a mester által készített jegyzetekből kitűnik, hányszor és hányszor kellett újra írnia egy-egy fejezetet.
A Másodkor című rész Númenor szigetének leírását, valamint a királyok, közülük is főleg Aldarion és Erendis meséjét olvashatjuk, illetve Galadriel és Celeborn történetét ismerhetjük meg. A harmadik rész – amely az én szememben a legizgalmasabb volt – a Harmadkorba kalauzolja az olvasót. Ezek a fejezetek a leginkább olvasmányosak, de nem csak ezért válhatnak bármelyik Gyűrűk Ura-kedvelő kedvencévé. Itt lehetünk tanúi Isildur halálának, az erebori kutatásnak (amelyben átfogó képet kapunk Bilbó kalandjairól), valamint a Gyűrű keresésének, amelyben közelebbről is megismerhetjük Gollamot, Szarumánt és a Fekete lovasokat, valamint a Gyűrűhöz fűződő érzelmeiket.
Súlyos könyv ez, és ezzel nem csak arra szeretnék utalni, hogy vészhelyzetben felér egy féltéglával, hanem a tartalmát tekintve is nehéz olvasmány. A történetek lineárisan követik egymást, nincsenek ugrások, kitekintések, ami részben megkönnyíti az olvasó dolgát. De csak részben, mert néha nagyon kell koncentrálni, hogy ne vesszünk el a nevekben és a helyszínekben. Nehezen lehet belerázkódni a történetbe, de ha sikerült felvennünk a ritmusát, a jó szórakozás garantált!
Habár Tolkien fantáziája határtalan, a fantasy műfaj kedvelőinek azt ajánlom, ha még csak most ismerkednek a szerzővel, akkor ne ezt a könyvét vegyék kezükbe először. Ahhoz, hogy érthetővé váljanak a regék, szinte elengedhetetlen a két valóban befejezett regény, valamint A szilmarilok ismerete. Viszont, akinek tetszett A Gyűrűk Ura-trilógia, annak kötelező ez a válogatás is, mert nagyon sok háttérinformációval látja el a szerző az olvasókat.
A kötet korábban, más kiadónál A Gyűrű keresése címmel már megjelent, azonban az új kiadást a Magyar Tolkien Társaság is lektorálta, így a fordításbeli eltéréseket, logikai hibákat kiküszöbölték. Arról nem is beszélve, hogy az Európa Kiadó által útjára indított életmű-kiadás borítóinak egységessége külön örömet jelent a rajongóknak.
J. R. R. Tolkien: Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről
Európa Kiadó, 2012.
1 comment for “J. R. R. Tolkien: Befejezetlen regék Númenorról és Középföldéről”