A média úgy telezsongja az ember fejét a legkülönbözőbb egészségügyi tanácsokkal, majd gyakran az ellenkezőjükkel is, hogy igazi felüdülés egy valódi tudományos eredményekre hivatkozó, érvekkel jól alátámasztott, és a hétköznapokban is hasznosítható könyvet olvasni.
Igaz, a mű első része a magyar olvasó számára kissé frusztráló lehet, például olyanokat javasol, hogy konzultáljunk az orvosunkkal egyenrangú félként, kérdezzünk rá, hogy az illető milyen módszerekkel tartja karban a tudását, illetve kérjünk tőle számokkal megalapozott, személyre szabott tanácsokat az egészségünkkel kapcsolatban. Tapasztalataim szerint a magyar olvasók többsége csak ritkán találkozik olyan orvossal, akivel az egyenrangúság, a számok használata és az aktuális tudás számonkérése véghezvihető lenne, de ettől még a szerzőnek igaza van, erre lenne szükség…
Hasonlóképpen nehéz elképzelni, ahogy személyes DNS-térképet készítünk, bár ez még a szerző szerint sem realitás az átlagolvasó, mármint az amerikai átlagolvasó számára sem. Pedig lenne haszna: megismerhetjük a ránk leselkedő kockázatokat, például ha hajlamosabbak vagyunk az alkoholizmusra, érzékenyebbek vagyunk egyes gyógyszerekre vagy a rák egyes fajtái bennünk nagyobb valószínűséggel fordulnak elő. (Néhány napon belül írni fogok Ozzy Osbourne új tanácsadó könyvéről is: Ozzy DNS-térképének eredménye az ő személyes példáján keresztül nagyon jól megmutatja, mi értelme lehet ennek.) Tekintsük úgy, hogy a könyvnek ennek a részéből nem a saját aktuális lehetőségeinket, hanem az orvostudomány jelenlegi állását ismerhetjük meg, ráadásul egy laikus olvasó számára is könnyen érthető megfogalmazásban.
A könyv második részében a szerző olyan következtetéseket von le, amelyeket viszont már kamatoztatni tudunk a hétköznapok során is. Ráadásul a többségük különösebb erőfeszítés nélkül betartható. Van köztük viszonylag meglepő (a táplálék-kiegészítők és multivitaminok elhagyására vonatkozó), van köztük jól ismert (a testmozgásra vonatkozó), és van, amelyik nem különösebben meglepő, viszont egyenesen következik a szerző érveléséből (a fix napirendre vonatkozó).
A könyv egyetlen szenzációhajhász része a címe, a könyv tartalma ezzel szemben kevésbé szenzációs, viszont tudományos alapokon nyugszik, ez manapság már önmagában is értéknek tűnik, és könnyen követhető, érdekes tanácsokat ad. Akit foglalkoztat a saját egészsége és szívesen olvas erről a témáról, ezt a könyvet se hagyja ki!
Dr. David B. Agus: A betegségek kora lejárt
Athenaeum Kiadó, 2012.