Egy lépéssel újra közelebb kerültünk a Vámpírnaplók filmsorozat történetéhez: Stefan és Damon immár átalakult vámpírként tengeti mindennapjait, és ebben a kötetben már élvezhetjük a testvérviszály okozta feszültséget is. Bár a Vérszomj sajnos még ezzel a fordulattal is sokkal unalmasabbra sikerült, mint Stefan naplójának előző kötete.
Az unalmasság oka, hogy Damon, a kulcsfigura keveset szerepel ebben a részben. Csak a könyv második felében lép be a képbe, és mikor végre szerepet kap, elhangzik a könyv első poénja is, és az események is érdekesebbé válnak. Addig Stefan folyamatos szenvedésével és gyerekes nyávogásával örvendeztetnek meg minket. Egy pozitív pontja van a könyv első harmadának, végre megismerhetjük azt az embert, Lexit, aki segít Stefannak kikecmeregni a mocsokból. Az ő személye fényt jelent az éjszakában, mert azokon az oldalakon, ahol Stefan és Lexi összecsiszolódik, sokkal jobb a könyv.
Damon felbukkanásával pedig kapunk némi vámpíros akciót is: Damon és egy párduc harcának lehetünk szemtanúi, de mivel Damon a tévésorozatban él és virul, az összecsapás végkimenetele miatt nem kell aggódnunk. A szokásos szerelmi szálat sem hagyták ki most sem a történetből, amelynek drámai végkimenetele némileg feldobja a történetet és megmagyarázza a testvérek közötti hangulatingadozást, amire a filmsorozat hangulata is épül. Frappáns magyarázatot kap, hogyan lesz Damonból elvetemült vámpír, és Stefanból a jóság példaképe.
LJ Smith: Vérszomj – Stefan Naplója 2.
Könyvmolyképző Kiadó, 2012.