Eredeti, egyedi hangulatot árasztó, különös, de elgondolkodtató novellák gyűjteménye, melyben a műfajok széles spektruma lelhető fel a science fiction-től a fantasyn, a cyberpunkon, és a steampunkon át egészen a mágikus realizmusig és a szépirodalomig.
A kínai származású, de 11 éves kora óta az Egyesült Államokban élő, angol nyelven író Ken Liunak a kötetben fellelhető 15 novellája közül több rangos, nemzetközi elismerést kapott. A címadó mű e tekintetben is kiemelkedik, hiszen ez volt az első olyan írás a világon, amely egyszerre kapott Hugo, Nebula valamint World Fantasy díjat is. A könyv egyébként a szerző munkásságának javából merít, és eredeti megjelenése után, 2017-ben Locus-díjjal tüntették ki.
A kötet valamennyi darabja eredeti, de akadnak köztük hasonló témájúak is. Ami mindegyikben közös, hogy fellelhető bennünk egy általánosabb, talán rejtett, elgondolkodtató mondanivaló, ami rólunk, a mi társadalmunkról, napjainkról fogalmaz meg véleményt, kritikát, észrevételt. Liu prózájának másik jellegzetessége a rengeteg távol-keleti (általában kínai, ritkábban japán) motívum, amelyek érdekes, helyenként ismeretlen színt, árnyalatot adnak a szövegeknek, hiszen nem sok olyan szerző van, aki a fantasztikumba beemeli a kínai tematikát. A harmadik vonás Liu történelmi érdeklődése, több novella is történelmi eseményekre reagál vagy azokon alapszik, azokat gondolja tovább: ilyenek lehetnek Tajvan történelmének számunkra kevéssé ismert fejezetei, a 19. századi idahoi aranyláz kínai vonatkozásai, vagy éppen a Második Világháború idején, a távol-keleti hadszíntéren elkövetett szörnyűségek. A könyv negyedik érdekessége, hogy szépirodalomhoz képest szokatlanul sok lábjegyzetet tartalmaz, melyek a kínai történelmet, mitológiát, szokásokat, az amerikai jogrendet vagy egyéb történelmi, irodalmi vonatkozásokat világítanak meg, hogy elősegítsék a könnyebb megértést, s ugyanilyen célt szolgálnak a szerzői megjegyzések is egyes írások végén.
A nyitó írás a Bizonyos fajok könyvgyártási szokásai voltaképpen nem is novella, hiszen nincs története, mindössze egy ujjgyakorlat, ötlethalmozás, hogy az univerzumban élő elképzelt idegen fajoknál milyen formában vannak jelen a könyvek. Az Állapotváltozás egy napjainkban játszódó fantasy történet, amelyben minden szereplőnek egy tárgyhoz hasonlít a lelke: kinek cigis dobozhoz, kinek sótartóhoz, kinek pedig jéghez. A Tökéletes párosítás holnap játszódik, amikor már nem nagyon lehet elmenekülni a prediktív algoritmusok világából: a főszereplőnek a Google-re emlékeztető Centilllió mondja meg Tilly nevű személyi asszisztensén keresztül, hogy mit hol talál a munkahelyén, hova menjen sportolni, moziba, mit egyen vacsorára, milyen lánnyal randizzon, s ha lázadni akarna ellene, abból is a program jön ki jobban. A Jó vadászatot! egy kínai tárgyú steampunk novella, mely a kínai mitológiából kiindulva mutatja be, hogy megy át a világ a mágia kihalásával egy alternatív valóságba. A ’60-as évek elején Tajvanon játszódó Betűmágusban nincs semmi fantasztikum, hiszen csak arról szól, hogyan tör meg embereket, pusztít el életeket, szakít szét barátságokat a hidegháború és a nyomában járó gyanakvás, de közben temérdek dolgot megtudhatunk egyes kínai írásjegyekről is. A Szimulákrum című írásban Liu a címben nevezett megörökítési technikát feltaláló tudós hányattatott családi élete kapcsán arról elmélkedik, hogy egyetlen botlás, vagy negatív tulajdonság kapcsán lehet-e, szabad-e megítélni élethosszon át az egész embert. A visszatérő vendég egy cyberpunk világban játszódó thriller, melyben egy fém implantátumokkal telerakott, személyes démonjaival is folyton csatázó, elvált magánnyomozónő ered egy brutális sorozatgyilkos nyomába. A papírsereglet egy valóban torokszorító novella egyéni sorsról, nyelvről, identitásról, gyermek-szülő kapcsolatáról, szeretetről. A Kognitív képességek breviáriumában az idegen civilizációk iránti kutatás nehézségeivel s egy család életére gyakorolt tragikus hatásával ismerkedhetünk meg, ahol az anya egy olyan mélyűri utazásra vállalkozik, ahonnan nincs visszatérés. A Hullámok egy igazi űropera, amely a világegyetembe kiáramló emberiségről, a test megváltozásáról, testetlenségről, halandóságról, halhatatlanság kérdéséről értekezik. A japán című Mono no aware című írásban a világ teljes lakossága, 1021 fő utazik a Reménység nevű űrhajóban a távoli Virginis 61 nevű csillag rendszere felé, csakhogy az őket hajtó gigantikus napvitorla megsérül, s ez az esemény az emberiség maradékát is a pusztulás szélére sodorja, hacsak valaki önfeláldozóan ki nem megy befoltozni a vitorlát. A kisregény hosszúságú A világ ízeiben, a kínai háborúisten Kuan Jü történetével és vele párhuzamosan Idahoba vetődött kínai bányászok életével, harcaival, beilleszkedésük, befogadásuk nehézségeivel ismerkedhetünk meg. Érdekes adalék egyébként, hogy 1870-ben Idaho lakosságának 28,5%-a kínai volt! A Csendes-óceáni-alagút rövid története egy alternatív történetírás, amely a Nagy gazdasági világválságig megegyezik a mi történelmünkkel, azonban akkor Japán és Amerika összefognak és az óriási alagút építésével leküzdik a válságot, a Második világháború ki sem tör, persze azért ennek a világnak is megvannak a maga nehézségei, a maga kényszermunkásai, a maga áldozatai. A permester és a majomkirály a 17. századi Kínába kalauzol el bennünket és egy város lakosságának brutális kiirtásával ismerkedhetünk meg benne. Ezzel gyakorlatilag föl is vezeti a kötet több, mint 50 oldalas záró írását, melynek Aki lezárta a történelmet: Dokumentumfilm a címe. Kínában a mandzsúriai Harbin neve annyit tesz, mint Európában Auschwitzé, a speciális időutazásos történetben a japánok által Harbinban elkövetett kimondhatatlan szörnyűségekkel való szembesülés saját emlékezéspolitikánk Janus-arcúságával is szembesít bennünket. Liu a megbocsátás, felejtés kérdéseit járja körbe, miközben időutazás ide vagy oda konszenzus továbbra sincs az ott történtekkel kapcsolatban.
A papírsereglet és más történetek egy nagyon változatos, de színvonalában végig egységesen magas kötet. Ken Liu hangja is állandó mind a 15 íráson át, csak mesél és mesél, sok ötlet, határtalan fantázia jellemzi, ráadásul minden írása morális tanulsággal bír, vagyis a sztorizgatás az ő esetében közel sem öncélú, hiszen minden történetében végső soron önmagunkra ismerünk rá.
Ken Liu: A papírsereglet és más történetek
Agave Kiadó, 2018.