A második rész stílusa ugyanolyan, mint az elsőé: a Budapestre költözött Brúnó kirándulásait és hétköznapi kalandjait követjük nyomon, ugyanolyan csodálatos rajzokkal illusztrálva, mint az első részben.
A könyv elején Brúnó új óvodába megy, ahol minden klasszul alakul, ahogy annak idején például Anna vagy Peti számára is… A második fejezetben egy elpusztult kismadarat gyászolnak a gyerekek, majd eljön az első kirándulás ideje, a Libegővel az Erzsébet-kilátóhoz.
A könyvnek ezúttal is az egyik legnagyobb értéke, hogy a gyerekek számára furcsa dolgokat és helyszíneket tesz barátságos ismerőssé, és egyben felkelti a vágyat, hogy személyesen is megnézzék azokat. A Libegőről is megtudjuk, hogyan kell felülni rá, hogyan kell rajta viselkedni, hogy milyen vicces nevek közül választották ki a „Libegőt”, sőt a hazafelé út folyamán a működését is megismerhetik az olvasók. Rutinos rajongók emlékezhetnek, hogy ugyanez a libegős kirándulás szerepelt már az egyik Anna, Petiben is (ebben: Kistestvér érkezik), de abban például a Libegő működése sem volt elmagyarázva, és az új kötetben a rajzok sokkal-sokkal részletgazdagabbak.
Ez a másik legnagyobb értéke a könyvnek: a csodálatos rajzok a műemlék épületekről és más látnivalókról, elsőként az Erzsébet-kilátóról, majd a kilátó tetejéről elénk táruló látványról, majd újabb gyönyörű rajzok következnek a lóvasút végállomásáról… A rajzok némelyike annyira szép – és ez már az előző részben is igaz volt -, hogy a könyvtől függetlenül is érdemes lenne bemutatni őket, mert plakáton vagy poszterként is megállnák a helyüket.
Ezután Déli Pályaudvar, Országos Kéktúra, Guckler-kilátó, Ördög-árok, vagyis Brúnóék folytatják Buda hegyeinek bejárását. A kirándulások során a felnőttek ismét sok hasznos kis történetet mesélnek a gyerekeknek például Erzsébet királynéról, a Feneketlen tóról, a cseppkőbarlangok kialakulásáról… Érdekesség, hogy a Gyerekvasút kétszer is szerepel a könyvben, egyszer a Széchenyi-hegy – Szépjuhászné szakasz, majd a hűvösvölgyi végállomáson a múzeum.
A kirándulások között a hétköznapokról is sok kis fejezet szól: az egyik kislány kórházba kerül, hogy kivegyék a manduláját, kistesó születik, a gyerekek gyurmából elkészítik a megtekintett sziklát, karácsonyoznak, óriási Túró Rudit készítenek…
Érdekes lenne valóban végigjárni az összes bemutatott helyszínt. A szülőknek ezzel a résszel nehezebb dolguk lenne, mint az előzővel, mert sok közülük a budai hegyek nyugati oldalán helyezkedik el, vagyis Pestről indulva előbb át kell kelni hegyen-völgyön, hogy eljussunk az útvonalak kiindulópontjához. Ugyanez a helyzet a dél-budai fejezetekkel: a Tropicarium, a Törley-kastély vagy a budaörsi repülőtér Pestről nézve már viszonylag messze van, főleg tömegközlekedéssel. Igaz, Brúnóék is mindenhová autóval mennek… Ezért a második részt főleg azoknak ajánlom, akik eleve Budán laknak, vagy szeretnek egész napos, hosszú kirándulásokra indulni – egyben nagyon várom a következő, Pestről, illetve a dunai hidakról szóló részeit a sorozatnak.
Bartos Erika: Buda hegyei (Brúnó Budapesten-sorozat, 2. rész)
Móra Kiadó, 2017.