Titokzatos szobor, földönkívüli robot, szerelem, világpolitika és dráma, ráadásul különleges stílusban, kihallgatási jegyzőkönyvek formájában megírva – az Alvó óriások az év eddigi legjobb sci-fije.
Egy kislány a házuk környékén sétálva titokzatos fényt lát, majd hirtelen beesik egy mély gödörbe. Másnap reggel tér magához, amikor az apja és a tűzoltók már megérkeztek, hogy kimentsék, és csak utólag, a tűzoltó által készített fényképeken látja meg, hogy egy óriási, fémből készült tenyérre esett, és azon feküdt órákig. A lány felnő és fizikus lesz, és idővel őt nevezik ki a tenyeret kutató csapat vezetőjének – merthogy a tenyér titkait addig sem sikerült megfejteni.
A regény nagyon érdekes szerkezetű: az amerikai kormány ügynöke hallgatja ki a szereplőket, és a könyv ezeknek a kihallgatásoknak a jegyzőkönyveiből áll. Nagyon jó stílusa van, az elhangzó részletek apránként építik fel a történetet. Az ügynöknek jó dumája van, de végig titokzatos marad, mégis érzékelni lehet, hogy nagy hatalmú, titkos ügynökség munkatársa. Szabadon dönthet élet és halál kérdésében, rengeteg pénz felett rendelkezik, ugyanakkor hatékonyan vezeti a csapatot, amelynek tagjai a szobor titkait próbálják megfejteni.
A könyv fókusza egyre tágul: a szereplők kezdetben csak a tenyérrel és a körülötte levő falra vésett jelekkel foglalkoznak. Aztán rájönnek, hogyan találhatják meg a tenyérhez tartozó többi részt, de ehhez már világméretű akcióra van szükség. Az akció folyományaként a könyvbe belekeveredik a világpolitika is, újabb és újabb technikai problémák merülnek fel, mire a robot végül megmozdul – elképesztő, milyen jó akciójeleneteket lehet írni jegyzőkönyvek formájában…
A könyv egyetlen hibája, hogy a világpolitikai szereplők reagálása logikátlan. Tény, hogy a politikai események nincsenek kifejtve, az olvasó csak azt látja, ami közvetlenül a szereplőkkel történt és sokféle magyarázat lehetséges rájuk, de elég nehezen hihető, hogy egy ilyen jelentőségű felfedezést ilyen súlytalanul, oda nem figyelve kezeljenek a világ kormányai. Igaz, a szerző által elképzelt dráma a szereplők között csak így alakulhatott ki…
Ezzel együtt az alapötlet zseniális, már a tenyér mint alapötlet is, majd ahogy a robotot lassan összeállítják, illetve ahogy az ügynök a kalandot levezényli – az elmúlt évek egyik legötletesebb és legjobb sci-fije, ha a drámai fejlemények néha logikátlanok is. A könyv szokás szerint csak egy trilógia első része – reméljük, hogy a szerző még sok jó ötletet tud felmutatni, a világpolitika pedig logikusabb módon befolyásolja a szereplők életét…
Sylvain Neuvel: Alvó óriások (Themis-akták sorozat, 1. rész)
Agave Kiadó, 2016.