A történet pontosan ott folytatódik, ahol a Nílusi rablók befejeződött: Gordianus Egyiptomban él Bethesdával, ahol levelet kap egykori mesterétől, A hét csodából ismert Antipatrosztól. A mester veszélyben érzi az életét, ezért Gordianus a segítségére siet Epheszoszba, amit addigra Róma ellensége, Mithridatész pontoszi király foglalt el.
Mivel Róma ellenségének területére lépni egy rómainak nem kifejezett életbiztosítás, ezért Gordianus cselt eszel ki, hogy megtévessze az ellenségeit: némának álcázza magát, gondolatait pedig rabszolganője, Bethesda tolmácsolja. A mese szerint Gordianus gyógyulni megy a városba, hogy a híres Artemisz-templomban imádkozva visszakapja nemrég elvesztett hangját. Azonban mielőtt megérkezne az elfoglalt városba, Rhodosz szigetén az elűzött rómaiak vezetői kémkedésre kérik, illetve kényszerítik. Epheszoszban aztán Gordianus némasága felkelti a királyné figyelmét, mert annak szüksége van többek közt egy vak, egy siket és egy néma emberre – így egyből bejut a palotába.
Ez a regény is valós történelmi eseményeken alapul: VI. Mithridatész király annak idején valóban parancsot adott a birodalmában élő összes római egy napon történő kivégzésére. A regény szerint ehhez szerette volna megbékíteni vagy támogatójává tenni a címbéli gonosz Fúriákat, és ezt kell megakadályoznia Gordianusnak. Emellett mestere életét is meg akarja óvni, sőt a királyné által kiválasztott, áldozatnak szánt, szépséges fiatal rabszolgalány életét is… A szertartás egyre közeleg, miként a vérfürdő is, Gordianus pedig a segítőtársaival együtt tervet kovácsol, miként lehetne mindkettőt megakadályozni.
Saylor szokás szerint rendkívül izgalmas módon ötvözi a valóban megtörtént eseményeket az írói fantáziával, a könyvből olvasmányosan lehet megismerni az ókori Római Birodalomban élők életét, szokásait és isteneit. Egyben visszatért a Gordianus-sorozat korábbi köteteinek stílusához, amelyekben Gordianus már idősebb volt: nem csak a fiatalember kalandjait írja le, hanem intenzíven épít valós történelmi eseményekre, valós történelmi alakokkal – igaz, még mindig nem Rómában játszódik. Ez a sorozat tizenötödik része és most sem okoz csalódást, már most kezdek sóvárogni a folytatásért.
Steven Saylor: A Fúriák haragja (Ókori világ-sorozat, 3. rész)
Agave Kiadó, 2015.