Egy kriminek induló szerelmi történet, amely először túl sok összekuszált szálon fut, majd túlságosan leegyszerűsödik…
A női főszereplő Jane, újságíró, akit kirúgnak a munkahelyéről, amiért nem fedi fel az informátorát egy igazságtalanul megvádolt szeretői viszonnyal kapcsolatban. A férfi főszereplő pedig Jake, rendőr, akinek Jane-nel plátói a viszonya, miközben nagyon is vonzódnak egymáshoz. De mivel profik, nem szeretnék a munkájukat veszélybe sodorni, szerintük egy rendőr és egy oknyomozó újságíró nem fér meg egy csárdában. Ez jó kiindulópont lenne egy romantikus regényhez, de a szerző nem a romantikára helyezte a hangsúlyt, hanem a nyomozásra.
Egy gyilkossággal kezdődik a történet, amelyről sokáig nem derül ki semmi, mert Jane kirúgásáról van szó, aki egyébként gyorsan talál új munkát és feladatot: a kormányzó kampányáról tudósít. Észreveszi, hogy minden megmozduláson megjelenik egy piros kabátos nő, aki mintha többet jelentene a kormányzó számára, mint egy közönséges választópolgár. Jane nem akar ismét bakot lőni, biztosra akar menni, ezért elkezd nyomozni a nő után. Végül olyan mélyen beleássa magát a kormányzó magánéletébe, hogy az majdnem az életébe kerül. Időközben további gyilkosságok történnek, ezért mindenki arra gyanakszik, hogy egy sorozatgyilkos követhette el mindegyik bűnügyet.
A kampánykörút és a gyilkosságok kapcsán rengeteg új szereplő kerül elő, mely a könyv gyenge pontja. Képtelenség követni, hogy ki kicsoda és mi köze van az adott történetszálhoz, mert mindig egy új emberrel, új helyszínre kerülünk. Ott mindig történik valami, de hogy ez hogyan befolyásolja a végkifejletet, az csak a könyv legvégén derül ki, amikor végre összeérnek az addig külön futó történetszálak. Olyan a cselekmény, mint az Igazából szerelem című filmben, csak itt kevésbe kidolgozott és átgondolt a csattanó. Nem derül ki, egyáltalán hogyan befolyásolták a történetet a gyilkosságok, ráadásul a megoldást egy olyan szereplőnek köszönhetjük, aki a könyv első kétharmadában még meg sem jelent, utána pedig megölték…
A Jane és Jake közötti viszony visszatérő motívum a regényben, mert bármi történik, a másik mindig ott van és segít. Végig jelen van kettőjük között a szexuális vonzalom, amelynek alig tudnak ellenállni. Néha már olyan mértékű köztük a vonzás, hogy érthetetlen, miért állnak ellen egyáltalán – a valóságban biztos, hogy már régen egymáséi lettek volna.
A könyv alapötletei nagyon jók: Jane és Jake vívódása, a kampány, a gyilkosságok, izgalmas regény lehetett volna, de a szerző a kelleténél jobban túlbonyolította az egészet, ami végül az izgalom rovására ment.
Hank Phillippi Ryan: A másik nő
Könyvmolyképző Kiadó, 2015.