Az elsőkönyves Brian McClellan több szempontból is rendhagyó regényt írt: a mágiarendszer megközelítése teljesen új, fantasytól szokatlanul a XVIII. században játszódik, idősebb szereplőkkel.
Rengeteg kalandregény szól arról, hogy a főszereplők felkerekednek, hogy megdöntsék a jelenlegi hatalmat. A Vérrel írt ígéretek azonban ott kezdődik, hogy már megdöntötték Adopest király hatalmát és kivégezték a nemességet, de a neheze még csak most jön: ki kell alakítani az új társadalmi rendszert, fent kell tartani a békét és ellátni az országot. Tamás tábornagy, aki a forradalmat vezette, most ezeket a feladatokat próbálja koordinálni. Az ő története egy háborús történet, amibe jócskán keveredik mágia is, és hogy izgalmas legyen, a királyhoz hűek rendszeresen próbálnak merényletet elkövetni ellene. A második szál, Adamat nyomozó története egy krimi: őt azért fogadják fel, mert a puccs alatt kivégzettek mind egy szálig Kresimir megszeghetetlen ígéretét emlegették haláluk előtt. A nyomozó kitűnő memóriájával és alaposságával egyre több információra lel, bár jócskán gördítenek elé akadályokat. A harmadik történetszál Tamás fiáról, Tánielről szól, ez egy tipikus mászkálós, harcolós fantasy történetszál, és a királypártiak oldalát is látjuk Nila, a mosónő szemszögéből, aki az egyetlen életben maradt királyi leszármazottat próbálja megmenteni a káoszban. Mágia, harc, és egy kis romantika, csak hogy minden olvasó megtalálja a kedvencét.
A könyv legnagyobb erőssége, hogy a szereplői élethűek, a reakcióik például mindig hétköznapiak és ismerősek. A szereplők jól kidolgozottak és kiforrottak, nem sok változáson mennek keresztül a cselekmény során. A drámát Tániel és az apja közötti viszony szolgáltatja, ugyanis a fiú nehezen éli meg, hogy nem tud megfelelni az apjának, nem tud felérni hozzá. A mellékszereplők is élettel teliek, például a Tamás seregéhez csapódó új séf, Mihali saját bevallása szerint egy isten reinkarnációja – bár erről az elmegyógyintézetben, ahol korábban kezelték, nem voltak meggyőződve…
Ötletesen szerepelnek a könyvben az istenek is, mint régi korok legendái, hogy aztán a szereplők lassan ráébredjenek, hogy nem minden mese kitaláció… Eleinte kevés mágia van a történetben, de azért egyre jobban beleszövődik, és végül az istenek erejével bíró mágusok is megjelennek. Ez újfajta megközelítésből mutatja a világot: a Kiváltságosok a régi király alkalmazottai, ők az őselemeket tudják irányítani. Tamás tábornagy és fia Lőpormágusok, így a lőporral tudnak variálni, például hogy a kilőtt golyók kanyarodni tudjanak, valamint beszippantva felerősíti az érzékeiket. A Fortélyosok kevésbé erősek, de mindegyikük másban jó, például van, akinek egyáltalán nincs szüksége alvásra. Van, aki hatástalanítani tudja más erejét – a mágiarendszer tehát újszerű, jól is működik, de azért nem fogja megreformálni a jövőbeni fantasy regényeket. Viszont a XVIII. századi fegyverek és gyárak jól megférnek a könyvben a mágiával, a szerző jól oldotta meg az összefésülésüket.
A kiadás kemény fedeles, igényes, és a borító is eltalálta a hangulatot, pont azt az érzést kelti, amit a könyv is. Egy erős urban fantasy, izgalmas történettel, feszes tempóval, jól kidolgozva, nem hordozza magán az első regények tipikus hibáit, nem véletlen, hogy Brian McClellan 2014-ben megnyerte vele a The Gemmel Awards legjobb első regényes fantasy írónak járó díját.
Brian McClellan: Vérrel írt ígéretek
Fumax Kiadó, 2015.