Soma ismét érdekes témát választott: szerintem nincs olyan ember, aki a könyv címére nem kapja fel rögtön a fejét. A férfiak azért kíváncsiak rá, hogy jól a feleségük orra alá tudják dörgölni, a nők pedig azért, hogy bebizonyítsák, tessék, nem is vagyok sárkány!
Négy fejezetre van osztva a könyv, amelyek külön témáknak tűnnek, de végül kiderül, hogy mégis összefüggnek. Az első fejezetben megismerjük, hogy melyek a sárkányok jellemzői. A leírás alapján mindenki el tudja dönteni, hogy ő már átváltozott vagy úton van afelé. Én meg voltam róla győződve, míg el nem olvastam a könyvet, hogy a férfiak teszik a nőket sárkányokká, Soma véleménye viszont az, hogy sok tulajdonságunkat a felmenőinktől örököljük, megtanuljuk, átvesszük. Elgondolkodtató, hiszen még a mondás is úgy tartja: nézd meg az anyját, vedd el a lányát! Azt is megtudhatjuk, hogyan győzhetjük le a sárkányt, vagyis magunkat, például ne akarjuk megváltoztatni a másikat – ilyen szituációba biztos, hogy mindannyian belefutottunk már.
A második fejezetben a szabad akarat teremtő erejét vesézi ki Soma. Világosabb képet kapunk arról, hogy melyik tulajdonságunk örökölt és melyiket alakítottuk ki mi magunk. Azért megnyugtató, hogy nyugodtan foghatjuk a szüleinkre a viselkedésünket! Képet kapunk arról is, vajon mennyit jelent, ha nagyon el akarjuk érni a céljainkat, illetve előny-e egyáltalán, ha célokat tűzünk ki. Létezik a sors, vagy a saját sorsunk kovácsai vagyunk? Szerintem elég, ha átgondoljuk, hogy eddig mit, hogyan sikerült elérnünk, de a könyvben ennél sokkal összetettebb levezetést kapunk erről. A fejezet végén egy saját versével is szemlélteti Soma a témát – a korábban olvasott versei nekem kicsit soknak bizonyultak, de ez a vers most nagyon tetszett.
A házasélet ellaposodása a könyv következő témája. Szerintem ez a fejezet sikerült a legjobban: különböző tippeket nyújt arra, hogy fel tudjuk térképezni párkapcsolatunkat. Életszerű példáival teszi még színesebbé a fejezetet. Megtudjuk, mennyire fontos többet adni, mint kapni, mit jelenthet egy kapcsolatban a zöld szemű szörny és egy bizonyos harmadik megjelenése. Érdekes, bár nekem kissé meredek megállapításokra jutott a végén.
A negyedik, egyben utolsó fejezet az Illúzió vagy valóság. Ez a rész nyújtotta a legkevesebb információt és a könyv hangulata is visszaesett, ráadásul a témával kapcsolatban, hogy mennyire éljük a mindennapjainkat illúzióban, a véleményem szinte teljesen ellentéte volt Somáénak.
A fejezetek Soma előadásait fogják csokorba – a sok hasznos tanács mellett az is tetszett, hogy képet kaptam a munkájáról, felkeltette az érdeklődésemet az előadásai iránt is.
Soma Mamagésa: Hogyan ne sárkányosodjunk el?
Jaffa Kiadó, 2013.