Megtévesztő a cím, az olvasó talán háborúra gondol, politikai játszmákra vagy más férfias csatározásokra. Ám ez a könyv nem erről szól: egy kisfiú szemével láthatjuk, milyen volt az asszonyok élete Líbiában, 1979 forró nyarán, az elnyomás idején.
Egy kis történelmi áttekintés, ami a könyvből nem derül ki: Líbiában 1969-ben katonai puccs zajlott le, ekkor került hatalomra Khadafi. Az iszlám lett a hivatalos államvallás, és bár Népköztársaságot hirdettek ki, Khadafi pedig lemondott az államfői posztról 1976-ban, továbbra is kezében tartotta az ország irányítását. 1979-ben, a regény idején a „Forradalom Vezérének”, vagy ahogy a könyvben szerepel, „Az Útmutatónak” nevezték. Javában tombolt a katonai diktatúra, az ellenállást csírájában elfojtották.
A könyv főszereplője a kilenc éves Szulejmán, aki édesanyjával él Tripoliban, míg apja többnyire üzleti úton van. Szulejmán egyetlen fiú (mi több, egyetlen gyermek) egy muzulmán családban, emiatt különleges a helyzete, és különlegesen szoros a kapcsolata az anyjával is, akivel rengeteg időt tölt kettesben. Fullasztó légkörben él, szó szerint is, hiszen az afrikai nyárban a Nap akár ölhet is, és a déli órákat csak a lefüggönyözött szobákban lehet átvészelni. De fullasztó a légkör átvitt értelemben is, a felnőttek tele vannak súlyos titkokkal egy olyan politikai rendszerben, amikor bárkit, bármikor „elvihetnek a Nap mögé”. Egy gyerek szemével láthatjuk, milyen szenvedéseket, félelmeket, szorongást okoz az elnyomás. A feszültség még a gyerekek játékaiban is megjelenik, meghatározza barátságaikat vagy ellenségeskedésüket.
Az író ügyességének köszönhető, hogy bár a főszereplő, a kis Szulejmán keveset ért meg az őt körülvevő eseményekből, az olvasók mégis könnyen megérthetik a felnőttek szenvedéseit. Érdekes még, hogy a regény cselekménye akár ismerős is lehet, megtörténhetett volna a szovjet vagy a náci elnyomás idején is, de ezúttal viszonylag egzotikus környezetben játszódik. A diktatúra egyformán szörnyű mindenütt, még a türkiz tenger partján álló hófehér házak között is.
Jó megoldás a gyerek narrátor, de az író néha kilép a szerepből és átvált egy felnőtt, visszaemlékező narrátori hangra, igaz, nem zavaró módon. Nyomasztó tartalma ellenére a regény jó stílusa miatt könnyednek hat, jól olvasható, érdekes könyv. Még akit kevésbé érdekel a történelem, az is szórakoztatónak találhatja, hiszen elsősorban emberi sorsokról, érzésekről, és kapcsolatokról szól.
Hisham Matar: Férfiak földjén
Animus Kiadó, 2013.
1 comment for “Hisham Matar: Férfiak földjén”