Melyikünk agyán nem futott át a gondolat, hogy megszökik hat hétre, hátrahagyva családját, barátait és minden gondját-baját, majd a szökés után visszatér, mintha mi sem történt volna?
Dr. Takács Máté egy, az élettől megkeseredett kisvárosi latin-történelem szakos tanár. Nagy jövő állt előtte, de az első világháború a családja minden vagyonát elvitte, majd jött a hadifogság Szibériában. Később csak azért is befejezte az egyetemet, majd akkori kedvese jóvoltából megpályázhatta egy poros vidéki városka tanári állását. Beilleszkedett, sőt meg is házasították. Házasság szerelem nélkül, állás kihívások nélkül. Menekülnie kell, bármi áron.
Először minden a tervek szerint haladt. Órára pontosan felosztott napok, kijelölt városok, múzeumok, egyéb látnivalók. De Berlinben történik valami. Itt élet van, leginkább éjszakai. És rengeteg az egyedülálló öntudatos nő, aki nem kérdez semmit, és akitől kérdezni sem kell. Szó nélkül feláll, ha táncra kérik, saját keresete van, és senki felé sem elkötelezett. Főhősünk itt kerül bajba. Szerelmes lesz, de mégsem tudja átadni magát az érzéseinek.
Az 1920-as évek legvégén a német főváros átvette vezető szerepet a modern művészetek és gondolatok területén Párizstól. Az egyéni szellem szabadságvágyának harcát láthatjuk a közösség merev elvárásaival szemben. A harc kimenetele ismert, és mellesleg a német sem a legindividualistább nemzet a földön… A „korlátoktól szabadult egyéniség a beteg társadalom lápvirága”, ahogy nemzet-szocialista Kramer úr fogalmaz az akkor már egyre ismertebb pártocska aktivistájaként. Meddig tart a szabadság? Menekülhetünk-e mindenféle következmények nélkül a közösség teremtette kötelezettségek elől? A könyv egy könnyed, mégis komoly gondolatokkal átszőtt hétvégi olvasmány.
Asztalos Miklós: Alibi
Kráter Kiadó, 2012.