Színvonalas és olvasmányos portrék az összes eddigi amerikai elnökről – de hogy mindez pontosan kinek szól, nehéz lenne megmondani.
A könyvben olvasható portrék összefoglalják az adott elnök származását, tevékenységét az elnökség előtt, alatt és után, politikai nézeteit, főbb eredményeit, illetve a vele kapcsolatos személyes történeteket. Sőt, a kötet az Amerikai Egyesült Államok nemzetének fejlődésére is kitér. A felsorolt tartalmak mindegyike színvonalas, komoly történészi ismeretanyag van mögötte. Szerencsés, hogy a szerző nem a lexikális adatokra koncentrált, mert amint az előszóban is megírta, ezek bárki számára elérhetőek az interneten. Ellenkezőleg, néhány évszámtól eltekintve inkább olvasmányos, és csak a legfontosabb és legérdekesebb részeket összefoglaló könyvet kapunk kézhez.
Nagyon érdekes az is, amit az USA mint állam és mint társadalom fejlődéséről ír: ahogy elszakadtak Európától, ahogy megírták az alkotmányt, amelyet háromszáz év elteltével is tiszteletben tartanak, ahogy belépnek az új tagállamok, ahogy kialakul a Republikánus és a Demokrata Párt, ahogy nő az elnökök hatalma. Mindezek mögött látjuk az eszmét, a nagyszerűen kiegyensúlyozott hatalmi ágakat, a krízishelyzetben sem csökkentett szabadságjogokat, és a választójog folyamatos kiterjesztését. Az elnöki poszt is folyamatosan változott, a jelöltek például sokáig nem kampányoltak személyesen, sokáig nem volt személyes stábjuk, és Theodore Roosevelt volt csak az első, aki elnökként külföldre is elutazott. Az is érdekes volt, hogy a történész szerző Nixont sikeresebbnek, Kennedyt pedig kevésbé sikeresnek mutatja be, mint amennyire ez közismert róluk.
A könyv az elnökök emberi oldalát is bemutatja, illetve az erényeik mellett a személyes és politikai hibáikra is kitér. Thomas Jefferson igazi polihisztor volt, Monroe csodálatos karriert futott be – kivéve az elnöksége négy évét, Van Buren elnöknek köszönhetjük minden idők legismertebb amerikai kifejezését, az OK-t, sőt az is kiderül, milyen kapcsolat van James Garfield elnök és Garfield, a híres kövér macska között…
A könyv folyamatosan olvasva ugyanakkor kissé tömény olvasmány, mert bármilyen nagyszerű egyéniségek voltak az amerikai elnökök, itt nagyjából ugyanazon szempontok szerint vannak bemutatva: személyesen, a pártpolitikai hatalom, az ország fejlődése és a külpolitika szempontjából. Ilyen mennyiségben pedig már összekeveredik az olvasóban, hogy melyikük melyikben volt sikeres vagy sikertelen. Egyben végigolvasni a könyvet tehát nem sok értelmét látom, kézikönyvnek viszont tökéletes: ezt kell levenni a polcról, ha csak egy-egy elnökről szeretnénk egy néhány oldalas, értelmező, a lexikonoknál olvasmányosabb összefoglalót kapni.
Hahner Péter: Az USA elnökei
Animus Kiadó, 2012.