Kondor Vilmos kétségtelenül az egyik legnagyobb élő magyar krimi-szerző. Első regénye, a Budapest Noir 2008-ban jelent meg, és bár az elmúlt években a Gordon Zsigmond-sorozat véget ért az ötödik résszel, már több országban is kiadták a méltán híressé vált könyveket. A teljes homályba burkolózó író tavaly ősszel egy novelláskötettel örvendeztette meg a rajongóit, akik így még egy utolsót nyomozhattak kedvenc zsurnalisztájukkal.
Már a címében is sok izgalmat ígér a két háború közti időben játszódó kötet, amely öt novellát és egy kisregényt tartalmaz (ezek közül kettő korábban megjelent már a sajtóban). A hat mű kronológiai sorrendben követi egymást, az első, Philadelphiában játszódó történet (Ifjú Mariska hétköznapi halála) 1920-ban játszódik, az utolsó (Pernahajder volt-e Schok Jenő?) 1937-ben, egy évvel az első regény időszaka előtt.
Akik korábban megszerették a szerző regényeit, most sem fognak csalódni. A hangulatteremtést még mindig mesterfokon űzi Kondor, ám a humorral és az izgalmakkal sem bánik csínján. A kakukktojás egyedül az Amerikában játszódó történet, ami éppen a szokatlan helyszín miatt lehet az olvasók egyik nagy kedvence. A történetek rövidségük ellenére is képesek ugyanazt a nagyfokú érdeklődést fenntartani, mint a regények: hol egy bírósági tárgyaláson merülnek fel nem csak jogi, hanem morális és politikai kérdések is, hol brutális rablógyilkosságok áldozatai miatt indul nyomozás, hol pedig egy rejtélyes öngyilkosság esetét kell megoldani. És mindemellett olyan, a kor szellemétől kissé idegen, ennek ellenére mégis ideillő szereplők színesítik a felhozatalt, mint az autista kintornás, aki fontos szerepet játszik az egyik ügy felderítésében is.
De nem csak a történet és a korrajz, hanem a már-már Rejtőt idéző párbeszédek miatt is remek szórakoztatást nyújt a regény. A beszélő nevek (Nyavaly Benő, Schok Jenő, hogy csak párat említsek), a komikus szituációk, a legjobb pillanatban időzített beszólások mind gondoskodnak arról, hogy a kicsit vidámabban gondoljunk a történelem ama keserves korszakára, amiben a történetek játszódnak.
A kiadás a sorozattól megszokott minőségű, ezúttal is hangulatában remekül passzol a történethez a Kuszkó Rajmund által alkotott borító. A kötetet nem csak a sorozat rajongóinak, hanem a szerzővel éppen csak ismerkedőknek is ajánlom, az egyes írások – előzménytörténetek lévén – teljesen önállóak, önmagukban érthetőek.
Kondor Vilmos: Magda, a bestiális Népszínház utcai mindenes
Agave Kiadó, 2012.