Jócskán lódít a fülszöveg: ez a könyv nem különleges, nem rendkívüli és a szexipar sem különösebben zárt. Igaz, Kovi mindjárt az előszóban helyesbít és neki már igaza van: sem benne, sem a munkájában nincs semmi különös, az évek során azonban annyi érdekes története gyűlt össze, amit már érdemes volt könyvben is kiadni.
Kovi a könyv megírása során láthatóan törekedett valamiféle teljességre, szerette volna mind a saját életét lefedni, mind a szexfilm-forgatások minden aspektusát bemutatni. Kár volt erőlködnie ezen a lexikális teljességen, tisztán érezhető az izzadtság azokon a részeken, amelyeket ő maga sem tartott elég érdekesnek. Szemben a történetekkel, amelyek viszont tényleg jók, végül is valóban egy viszonylag érdekes dologgal, élvonalbeli szexfilmek forgatásával töltötte a fél életét, természetes is, hogy vannak jó történetei.
Persze aki szexuális izgalmat remél a könyvtől, csalódni fog, Kovi filmezni tudja jól a szexet, nem mesélni róla, és nem is ez volt a célja a könyv megírásával. A téma most az, ami a kamera másik oldalán történik. Amikor a főszereplő hölgy nagyképű, vagy éppen túl kedves, vagy mindig elkésik, vagy ápolatlan, vagy ittas, netán pont a forgatáson rúg be merőben szokatlan módszerrel. Érdekes, hogy a fiúkról sokkal kevesebb története van, többször is kifejezi viszont megbecsülését azok iránt, akik minden körülmények között kőkeményen.
Jól érezhető Kovi szakmai alázata a filmezés iránt. A szereplőkről és a stábról is mindig maximális tisztelettel ír, és a történeteken keresztül az is kiderül, miért olyan kemény munka a filmezésnek ez a műfaja is.
Sajnos a szerkesztés hiánya viszont rányomja a bélyegét a kötetre. Nehéz megérteni, hogy egy várhatóan kasszasikert arató könyvhöz miért nem alkalmaztak szerkesztőt és lektort, akik egyrészt további vesszőket helyeznek el a megfelelő helyeken, másrészt jelzik a különben jó tollú szerzőnek, hogy az életrajzi elemeket ne a könyv közepén és végén, az anál és a gangbang definíciója közé helyezze el.
Az pedig elég hiteltelen, hogy ennyi év alatt ennyi bevállalós lány között soha, egyszer sem csalta meg a feleségét, és legalábbis ezt sugallja. Természetesen ha megcsalta, az sem tartozik az olvasóra – valójában erről egyáltalán nem kellett volna írnia. Szereti a feleségét, aminek örülünk, de Kovi házassága, és egyáltalán a személye pont a legkevésbé érdekes az egészben. Ettől még a könyve persze lehet jó. Az is: ha valaki eleve nem idegenkedik a témától, érdemes elolvasni.
Kovács Kovi István: Bűnös élvezet – Egy szexiparos titkai
XXI. Század Kiadó, 2011