Szinte hihetetlen, de mégis igaz: megtörtént esetet dogoz fel Szilasi László legújabb regényében, amelyben Vajda Ilma és Gavenda Péter 1964-ben ismerkednek meg, de csak ötven évvel később lesz kerülőutakat bejáró, de mindvégig fennmaradó szerelmükből Kései házasság. Közben suhannak el mellettük…
Lehet-e, szabad-e kollaborálni az ellenséggel, ha a puszta túlélésünk a tét? És egyáltalán erkölcsileg, morálisan legitimálható-e ez a kollaboráció, vagy ha nem, akkor mi lenne a megfelelő hozzáállás: mi tehető meg annak érdekében, hogy mentsük az életünket? Ezek a kérdések…
1870: Wichita Falls, Észak-Texas. Itt kapja az idős, veterán katona, Kidd kapitány élete talán utolsó, de korántsem veszélytelen küldetését: el kell vinne rokonaihoz egy az indiánok fogságából több év után kiszabadult tíz év körüli kislányt, Johannát. Több, mint 400 mérföldes…
Megható szerelmi történet, amelyben a két fiatal sorsát egy családi tragédia, majd az amerikai polgárháború határozza meg.
Még távolabb, az 1850-es és ’70-es évekig tekint vissza Kondor Vilmos a Szent Korona-trilógia utolsó kötetében, amelyben Wargha István, a Szent Korona megtalálójának életét mondja el regény formájában.
1830 őszén egy kis gőzhajó fedélzetén utazik a Magdalena folyón a Dél-Amerikában csak „Felszabadítóként” tisztelt Simón Bolívar. 47 évesen, tüdővészben haldokolva, képzeletben újra átéli a hajdani sikereket, csatákat, szerelmes éjszakákat, miközben tudja, hogy az álmából, a független, szabad és egységes…
Tíz évig dolgozott a szerző a sorozat legújabb részén, amelyben Gordianus, a Nyomozó a Római Birodalom legismertebb eseményét, Caesar meggyilkolását követi, szokás szerint közvetlen közelről.
„Spongya rá. Ne mondjon semmit. Mi úgy is tudunk mindent. Ezt a zakót például 1938-ban varrták. Angol szövet, 85%-os gyapjú. A válla egy kicsit túl van tömve, de a reverje jó.”
Egy újabb izgalmas történelmi regény Augustus császár korából, a császárt körülvevő nők szemszögéből: tanúi lehetünk, mekkora befolyással bírnak a férfiak felett, hogyan szólnak bele a birodalom vezetésébe és az emberi életek feletti döntésekbe.
1735-ben, az utolsó nagy boszorkányüldözés idején a tizenöt éves Sárosi Felícia nagynénjét megrontással, boszorkánysággal vádolják. Nem túl üdítő bevezetés egy romantikus történethez, amikor az írónő részletezi, hogyan kínozták anno a boszorkánynak kikiáltott nőket, de szerencsére a könyv további részeiben tartózkodik…
Egyre nő a sorozat köteteinek hossza: az első rész 300 oldalas volt, a második 500, ez a harmadik rész pedig már 700(!) oldal – de ha valakinek bejön a sorozat, a legújabb résznek minden egyes lapja megéri az árát.
A Proza Nostra könyvkritikai oldal e-könyvet készített a Csernobil-témájú novellapályázatuk legjobb műveiből. Az így elkészült antológia egy meglepően színvonalas és jól szerkesztett kötet, ami ráadásul ingyenesen letölthető az oldalukról.
A fülszöveg krimibe illő nyomozást ígér a szegedi boszorkányperekről, ugyanakkor mágikus realista utazást az emberi lélek kiismerhetetlen tájain: nos, ebből nem sok minden valósul meg. Viszont az ajánló másik megállapítása: „Megrázó és megejtő látomás a szorongásról és a szenvedélyről”, annál…
Az utolsó boszorkány folyatása is Mária Terézia korában játszódik, egy izgalmas és tanulságos történelmi regény.
Jamie és Claire története magyarul is folytatódik, hosszú várakozást követően, de még mindig megelőzve a filmsorozatot. Bár a történet a hazájában már 1993-ban megjelent, időtálló, akár teljesen új regény is lehetne.
A sorozat második része később érkezett a vártnál, legalábbis nekem az első rész nagyon tetszett és már vártam a folytatást. Az első részben hangsúlyosabb volt a történelmi és politikai háttér fölvázolása, ezúttal viszont a nyomozás kap nagyobb teret, tehát a könyv elsősorban krimi – kis történelmi beütéssel.
Livia Drusilla eseménydús és kételyekkel teli élete ihlette a könyvet, amelyben a szerző egy romantikus, és a császárné szempontjából felemelő megközelítést választott. A történetírók egy része szerint első férjét, majd Augusztus császárt is ő mérgezte meg – ebből a könyvből az derül…
A török írónő könyve, amely második alkalommal jelent meg magyar nyelven, több szempontból is figyelemre érdemes mű: egy vérbeli családregény átszőve történelemmel, gasztronómiával, egzisztencializmussal, s persze ezeken keresztül önazonosságunk kérdéseivel, ráadásul egy pörgős, fordulatos, letehetetlen kötet.
