Még távolabb, az 1850-es és ’70-es évekig tekint vissza Kondor Vilmos a Szent Korona-trilógia utolsó kötetében, amelyben Wargha István, a Szent Korona megtalálójának életét mondja el regény formájában.
A történetet Wargha törvénytelen gyermeke, a könyv jelenidejében 25 éves, budapesti, pályakezdő ügyvéd fiatalember meséli el, aki postán kapja meg az apja titkos naplóját. A könyv a fiatalember nyomozásának története: megpróbálja egyrészt megérteni az apját, másrészt feltérképezni, mivel járna, ha nyilvánosságra hozná a napló tartalmát. Sajnos egyik szempont sem igazán ütős: az apja egy unszimpatikus, gerinctelen lúzer volt, aki bárkit elárult, ha pénzt kapott érte. A nyilvánosságot pedig egyáltalán nem érdekli a koronával kapcsolatos igazság – bár néhányan mintha küzdenének a napló birtoklásáért, komoly krimi nem alakul ki a történetből.
A nyomozás során viszont a korabeli Budapest ismét nagyon érzékletesen jelenik meg, ez Kondor Vilmosnak óriási erőssége. A Duna éppen árad, Budán elöntötte a házakat, az emberek elmenekültek. De közben elkészült a Margit-híd, az ügyvédi iroda előtti téren halat árulnak, a kocsmákban emberek isznak, járunk étteremben, börtönben, bíróságon, magánlakásban, az egész város él, lélegzik és nagyon hangulatos. A könyv nyelvezete is érdekes, Kondor Vilmos a fiatalember nyelvezetét régiesítette, cz-vel írja a szavakat „c” helyett, ahogy a fiatalember macskája is „matska” lett…
A trilógia harmadik része új kiadónál, a Librinél jelent meg, rendkívül igényes kiadásban: kemény fedéllel, a belső borítón Pest térképével, a belső oldalak pedig kézírásos levél-részleteket tartalmaznak, amelyeket kalligrafikus alkotott, külön a könyv kedvéért, mintha Wargha eredeti naplóját olvashatnánk (a szöveg szerencsére nyomtatásban is benne van a könyvben). Más kérdés, hogy mindez megér-e annyit, amennyivel a könyv drágább a korábbi részeknél, mert maga a történet nem rossz, de annyival nem is jobb azoknál. A korona sorsa már a történet jelenidejében is közismert, a politikai viták pedig, hogy jobb vagy rosszabb lett volna, ha nem koronázzák meg Ferenc Józsefet magyar királynak, innen nézve érdektelenek. A hangulat viszont jó, a bűnözős, börtönös, kocsmai és betörős részek a legjobbak, csak az alaptörténet lehetett volna véresebb, izgalmasabb a naplóolvasásnál.
Kondor Vilmos: A korona ügynöke (Szent Korona-sorozat, 3. rész)
Libri Kiadó, 2018.
1 comment for “Kondor Vilmos: A korona ügynöke (Szent Korona-sorozat, 3. rész)”