Az utolsó boszorkány folyatása is Mária Terézia korában játszódik, egy izgalmas és tanulságos történelmi regény.
Ha az előző részeket valaki nem olvasta volna, a könyv elején az írónő összefoglalja Sárosi Felícia, az utolsó boszorkány történetét: Felícia és gyógyfüvei bebocsátást nyernek Mária Terézia és családja körébe, akinek nem csak gyógyítói képességeire, hanem tanácsaira és barátságára is igényt tartanak. A folytatás Felícia lányáról, Zsófiáról szól, aki ódzkodik attól, hogy anyja nyomdokaiba lépjen, a sors azonban közbeszól…
A történet két helyszínen játszódik, Bécsben és Párizsban. Zsófia a leánykorát Bécsben tölti a szüleivel és udvarlóival, majd asszonyként kerül Párizsba, így két gyönyörű várost és két különböző életstílust is megismerhetünk. A drámai konfliktusok a könyv első felében Zsófia udvarlói között merülnek fel, a második felében pedig ahogy az anyja, ő is bekapcsolódik a királyi udvar életébe. A történet Marie Antoinette kivégzéséig tart, ami után Zsófia visszatér az édesanyjához Bécsbe a saját lányával együtt, ezzel keretet adva a történetnek.
Nagyon örültem, hogy a főszereplő boszorkányok mellett Mária Terézia és a gyerekei élete is részletesen be van mutatva. Mária Teréziát teljesen új szemszögből ismertem meg: tetszett a családcentrikussága, már amennyire azt a körülmények lehetővé tették, de megismerhetjük a könyvből a legnagyobb fia, a későbbi II. József és lánya, Marie Antoinette keserű sorsát is.
Ezeket a történelmi regényeket olvasva mindig szomorúan gondolok arra, mennyire el van szúrva a gyerekek történelem oktatása. Évszámokat és érdektelen információkat kell magolni vég nélkül ahelyett, hogy ehhez hasonló történetekkel keltenék fel a gyerekek érdeklődését. Aki viszont a könyvet már olvasta, ajánlom az Operettszínház Marie Antoinette című előadását is, ami amellett, hogy kitűnő szórakozást nyújt, még teljesebbé teszi a francia királynéről alkotott képet.
Fábián Janka: Az utolsó boszorkány lánya
Libri Kiadó, 2016.