Beck Granger járt már dzsungelben, sivatagban, esett már jég fogságába, így számítani lehetett rá, hogy most a víz lesz az úr. És ezúttal is cáfolja, hogy a természet lenne az ember legnagyobb ellensége: az emberek sokkal nagyobb veszélyt jelentenek egymásra…
Az új kötetben nem csak egy újabb környezettel ismerkedünk meg, hanem új szereplőkkel is. Az eddigiektől eltérően Beck most nem a legjobb barátjával, hanem egy rendezvényszervezővel kel útra, aki hajókirándulást szervezett Miamitól Bermudáig. A hajón Becknek a túlélő technikáiról kellene előadást tartania cserébe az ingyenes hajókirándulásért, de rosszakarói most is borsot törnek az orra alá, ezért a kirándulás közel sem sikerül olyan idillire, mint tervezték.
Egy szépen felújított hajóval indulnak útnak, ami kívülről tökéletesnek tűnik, de mivel Becket mindig hajtja a kíváncsiság, a hajó belsejét is megvizsgálja. Rájön, hogy az óceánjáró sokkal rosszabb állapotban van, mint gondolták, és amikor kiderül, hogy a hajó kapitányának előző hajója is elsüllyedt, Beck gyanakodni kezd. Összebarátkozik a kapitánnyal, aki bevezeti a hajózás rejtelmeibe és közös témát is sikerül találniuk: kivesézik, hogy mi állhat a Bermuda-háromszög rejtélye mögött. Beck megismerkedik egy hozzá hasonló korú fiúval, Jamesszel, akivel könnyen megtalálják a közös hangot, sokat beszélgetnek Beck túlélési tapasztalatairól, ráadásul a fiú nem csak érdeklődő, hanem sok túlélő technikának maga is birtokában van.
Aztán megtörténik a tragédia: a hajón elromlik az elektronika, majd egy éjszaka Beck arra ébred, hogy bár a hajó mozgásban van, senki sem irányítja, sőt a legénység is eltűnt, csak a kapitányt találja a kabinjában, aki átaludta az egészet. Végre kezd izgalmas lenni a történet: mivel a hajó kormányozhatatlan, zátonyra fut és elkezd süllyedni. Végül öten ülnek be egy mentőcsónakba, és mivel kevés a vizük, kevés az élelmük és a nyílt tengeren vannak, Beck túlélő tudása ismét fontossá válik. Kezdetét veszi a végtelennek tűnő hánykolódásuk a tengeren – de sajnos ez a rész se sokkal izgalmasabb, mint a könyv eleje, mert a víz hiánya már lerágott csont az előző kötetek után. Miután sikerül kikötniük egy szigeten, Beck rájön, hogy az egész kalamajka mögött az a cég állhat, amelyik annak idején meggyilkoltatta a szüleit. Aztán a csapat ismét útra kél, a tengeren összeakadnak egy dühös cápával, aki tönkreteszi a csónakjukat. Végül az addig elfojtott kétségbeesés és düh kitör a csapatból, és kiderül, hogy James és a vele utazó édesanyja is ahhoz a bizonyos céghez tartozik. Amikor Beck összerakja a kirakós darabjait, világos lesz számára, hogy mindvégig az ő halálát akarták… Innentől kezdve felgyorsulnak az események, egymást követik az izgalmas fordulatok, és a kötet vége a következő rész témáját is előrevetíti.
Sajnos ezúttal a kötet minőségével is adódtak problémák: sok az elírás, több helyen betűk maradtak ki, ami egy ifjúsági sorozat esetén különösen nagy hiba. A történet pedig haladt tovább, de a hatodik rész új túlélő technikával már nem nagyon tudott szolgálni, a tengeri közeg egyszerűen csak unalmasnak bizonyult. A tengeren töltött időből több kalandot is ki lehetett volna hozni, mint egy cápatámadás, több állatot is megismerhettünk volna. Ehelyett Beck sorsán van a hangsúly, sok minden kiderül az elhunyt szüleivel kapcsolatban. Persze közel sem minden: a hetedik részben Beck a dél-afrikai szavannákra utazik majd, a nyolcadikban pedig a Himalájába – a sorozat tehát még közel sem ért véget…
Bear Grylls: A cápa birodalma (Túlélés teljesítve-sorozat, 6. rész)
Jaffa Kiadó, 2015.