Nagyszabású, történelmi és társadalmi tablót készített Saylor, ezúttal az ókori Róma helyett az 1880-as évekbeli amerikai Austinról, Texas állam fővárosáról. A valóban megtörtént sorozatgyilkosság elkövetőit annak idején nem találták meg, Saylor viszont a város bemutatása mellett a tettes kilétének is utánajárt.
Az ehhez hasonló, átfogó nagyregények általában családokat, illetve családok generációit mutatják be, esetleg történelmi események sorozatát, Saylor viszont érdekes módon egy krimit, egy brutális gyilkosságsorozat történetét fejtette ki mintegy hatszáz oldalon. Érdekesség, hogy formális nyomozás nem is nagyon történik, lévén a seriff alkalmatlan erre és a ma ismert eszközök sem állnak rendelkezésre, az olvasó előtt mégis szép lassan megjelennek azok a részletek, amelyek a gyilkos megtalálásához kellenek (én a 350. oldal körül jöttem rá, ki volt a tettes).
A könyvben legalább ilyen hangsúlyos az amerikai társadalmi fejlődés adott pontjának a bemutatása. A négerek már felszabadultak, a nők még rendszerint háztartásbeliek, de a könyv témája mindkét csoport helyzetének folyamatos javulása, a haladás az egyenjogúság felé. Az emberek lassan ráébrednek, hogy a négerek sem állatok, hanem igazságszerető és összetett emberek, a politikában pedig felvetődik, hogy egyes hivatali munkaköröket akár nők(!) is betölthetnének. A főszereplő O. Henry író valóban élt, sőt az egész regény megtörtént eseményeken alapszik, amelyben valóban élt személyek a szereplők, de amint Saylor az utószóban írja, a megtörtént eseményeket a saját irodalmi elképzelései szerint módosította és rendezte el, illetve a gyilkosságsorozat megoldását is csak ő találta ki.
Tény, hogy a kötet sem a társadalmi nagyregények, sem a krimik határait nem feszegeti, Austin az adott időszakban történelmi szempontból nem volt különösebben izgalmas hely, illetve a gyilkosságsorozatnak sem volt komolyabb visszhangja (főleg mert eleinte csak fekete nők voltak az áldozatok). Irodalmi szempontból azonban jól sikerült a könyv: magunk előtt látjuk a teljes társadalmi környezetet és a bűntény legapróbb részleteit is. A krimi szál csak a gyilkos megtalálása miatt izgalmas, a történelmi tabló viszont azért is, mert bármilyen „elmaradott” volt még 1885-ben az amerikai társadalom a mai nézeteinkhez képest, a fejlődés a jó irányba gyors és sodró lendületű, amiben a maga módján mindenki becsületesen és hittel vett részt – érdemes példát venni róluk!
Steven Saylor: A holtak méltósága
Agave Kiadó, 2013.